Fajtabetegségek - törpe uszkár
Térdkalácsficam (patellaluxatio)
Anatómia leegyszerűsítve: a térdkalács a m. quadriceps femoris combizom íncsontja, mely egy szalaggal a sípcsont elülső csonttaraján, míg két oldalsó szalaggal a m. gastrocnemius íncsontjain tapad. Egészséges állatban a patella a combcsont árkában helyeződik.
A térdkalácsficam jelentése egyszerű: a térdkalács nem az anatómiai pozícióban helyeződik. Oka lehet baleset, sérülés, de a legtöbbször veleszületett rendellenességgel találkozunk. Formái lehetnek belső (medialis), vagy külső (lateralis). Leggyakoribb a medialis patellaluxatio, ez elsősorban a kistestű kutyafajták veleszületett betegsége (pl.: bichon, yorkshire, spániel), míg a lateralis patellaficam ritkábban figyelhető meg, s ez inkább a nagytestű kutyákra jellemző (pl.: retrieverek, pireneusi).
Okai általában rendkívül összetettek, ún. multifaktoriális betegség. A következő anatómiai deformitások okozhatják akár önmagukban, akár egymással kombinálódva:
-
combnyak szögellési rendellenességek;
-
a combcsont testének görbülete;
-
a combcsont bütykének hypopláziája;
-
sekély térdkalács árok;
-
a sípcsont tarajának rendellenes helyeződése;
-
a sípcsont felső részének görbülete, torziója;
-
a sípcsont és a combcsont egymáshoz képest túlzott elmozdíthatósága.
Bírálati szempontból alapvetően két kategória létezik: a mentes, és a nem mentes. A nem mentes kategóriát tovább finomították (Putnam, Singleton) a tünetek s panaszok súlyossága alapján elsőtől negyedfokig.
Elsőfok: intermittáló sántaság, a patella nyújtott térdnél könnyen ficamítható, de elengedve spontán reponálódik, a tibia rotációja ill. a tuberositas tibiae deviációja minimális.
Másodfok: a patella gyakran hagyja el a helyét, de könnyen reponálható, a tibia akár 30 fokos rotációban lehet, a tuberositas tibiae medialisan helyeződik, enyhe torziós és szögeltérések a femuron és a tibián.
Harmadfok: a patella állandóan luxált, nehezen helyezhető vissza, elengedve rögtön reluxál, a tibia torziója és a tuberositas tibiae deviációja 30-60 fok közötti, a patellaárok sekély, fokozottabb torziós és szögeltérések a femuron és tibián.
Negyedfok: a patella permanensen luxált, nem reponálható, a tuberositas tibiae deviációja 60-90 fok, a patellaárok lapos, esetenként domború, kifejezett torziós és szögeltérések a femuron és tibián, az izomkontraktúrák miatt a térd nem nyújtható teljesen.
A térdkalács ficam szűrése rendkívül szubjektív!! Egyelőre nincs egységes, szabványosítható eljárás. Röntgen vizsgálat sokat segít, de önmagában nem elég. A szűrés alapvetően fizikális vizsgálattal folyik, ami miatt a különböző orvosok eltérő eredményt adhatnak ugyanarról a térdről. Emiatt kifejezetten fontos, hogy a patellaluxatio elbírálására olyan állatorvost kérjenek fel, aki az ortopédiában jártas, és aki megfelelően hitelesített, és megfelelően részletes igazolást állít ki a kutya vizsgálatáról.
A térdkalács ficamos kutyák nem minden esetben számítanak betegnek! Elsősorban kis- és törpe testű kutyafajtákon ez szinte fajtajellegnek számíthat! (Tenyésztő szervezetek felelőssége!!) Nagyon sok állat tünet- és sántaság-mentesen éli le életét, akár negyedfokú medialis térdkalácsficammal is.
Sebészi beavatkozásra elsősorban a sántaságot, fájdalmat jelző kutyusok esetében kell számítani, és elsősorban a közép- és nagytestű kutyafajtáknál.
PRA- progresszív retinasorvadás
Sajnos a fajtánál egy másik kellemetlen öröklődő betegség, a retinasorvadás is rendszeresen jelentkezik. A betegség lefolyásának időtartama a különböző fajták esetében változó, akár több év is lehet az a folyamat, amelynek a végére a kutya megvakul. Mivel a betegség a születéshez képest csak évek múlva alakul ki, így addigra a kutya – esetleges kiváló külleme és kiállítási eredményei alapján – aktívan részt vehet a tenyésztésben, aminek következményeként nagyszámú utód örökölheti a bajt. A látóideg-sorvadás a látóidegfő gyulladásával kapcsolatban, esetleg a látóideghártya gyulladása miatt fejlődik ki, következménye pedig az egyre súlyosbodó látászavar, amelynek a vakság a vége. Az öröklődésmenet rejtett, ezért igencsak elképzelhető, hogy a bántalom elterjedt. Éppen ezért lényeges a tenyésztésbe vont egyedek szűrése! Ha egy kiváló küllemű kan heterozigóta állapotban hordozza a hibás gént, s a tenyésztésben igénybe veszik, a hibás gén elterjedhet. Sokan nem is tudják, hogy kutyájuk látása nem az öregség miatt romlott, hanem az egyed gyógyíthatatlan retinasorvadásban szenved. A fajta tenyésztőinek éppen ezért mérhetetlen nagy a felelősségük.
Fogkő
Főleg a kisméretű -toy, törpe-uszkárokra jellemző, de idővel a nagyobb testű uszkárokon is megjelenik. A fogkő jellegzetessége, hogy különösen a szem, és zápfogak ínyszegélye mellett keletkezik, a kutya 2 éves kora körül. Először csak lepedék jelenik meg, mely könnyen eltávolítható, de ha ez nem történik meg, kialakul, a makacs fogkő. Ez kellemetlen szájszagot, gyulladt fogínyt idéz elő. A fogak a gyulladás hatására kilazulnak, majd kiesnek. A gyulladt fogíny szívizomgyulladást is előidézhet, és mivel az emésztés a rágással kezdődik, bélpanaszok is kialakulhatnak. A kutyus elveszíti az étvágyát, illetve a fájdalmas rágás miatt az étkezés iránti vágyát.
Ez a probléma gyökeresen megszüntethető. A kereskedelmi forgalomban vannak olyan tabletták amit, ha idejében (a kutya 2 éves kora körül) elkezdünk adni kedvencünknek nem alakul ki a fogkő, és gyönyörűszép, fehéren csillogó fogacskák villannak ki a szájából. Ha már megjelentek a makacs fogkövek, akkor állatorvossal szedessük le. Ez egy gyenge kábítás mellett történik, és igazán nem viseli meg kedvencünket. Semmiképp se próbálkozzunk otthon leszedni, mert csak ártunk vele! Megsérthetjük a fogzománcot, fogínyt, ami további problémákhoz vezet. A gyulladt fogíny miatt valószínű szükség van antibiotikumos kezelésre, majd 2 hét múlva már adhatjuk is megelőzésre a tablettát. Ha megfelelően tápláljuk (száraz táp) uszkárunkat a fogkövesedés lelassítható, de sajnos akkor sem zárhatjuk ki.